Herczeg Ferenc: Az élet kapuja
A konklávé intrikái közt feltűnik egy magyar fiatalember, Bakócz érsek unokaöccse, a regény tulajdonképpeni főhőse, aki tiszta érzésekkel telve, romlatlan lélekkel szolgálja hazája ügyét. Ám a korabeli Róma álságos gondolkodásmódjával és erkölcstelenségével szemben reménytelen a küzdelme. Itália gazdagságot akar, pompát és monumentális építkezéseket az új pápától, míg „ha magyar főpap ül Szent Péter székébe – vallja a regény egyik szereplője –, akkor a török kérdés lesz a vatikáni politika tengelye… Azt lehetne mondani: a magyarok ma az Élet Kapujában ülnek. A kapun túl van az ő nemzeti jövendőjük, a kapun innen a pogány rabság, a nyomorúság, a pusztulás…”
Kaland, ármány, szerelem… Herczeg Ferenc felvillantja az olvasó előtt a jó regény teljes eszköztárát, s a cselekményen túl megeleveníti a kor nagy művészeit: Leonardo da Vincit és Michelangelót, színes tablóban festi elénk a Szent Péter-bazilika építését, a felállványozott Sixtus-kápolnát, Róma nyomorral elegyedett pompáját – s nép kétségbeesett küzdelmét, amelyik egymaga védi Európát a török áradattól.